Megpróbálom röviden összefoglalni, hogy az elmúlt heteim hogyan is néztek ki.
Már november óta folyik a pék online oktatás a Pesti Barnabáson, ahol idén két osztály is indult a túljelentkezés miatt. Őszinte leszek, dietetikusként olyan nagyon sok új dolgot eddig nem tudtak mondani. Ellenben nagyon jó hallgatni, hogy az oktatónk mennyire tájékozott és tényleg csak hiteles információkat mond a táplálkozástudományt érintő témákban. Talán gépészet órán hangzott el pár újdonság, ahol nem csak a különböző csavar típusokat vettük át, hanem hegeszteni is tanultunk (ONLINE! Jó mi?!). Ezeknek mondjuk még mindig próbálom megfejteni vajon mikor fogom hasznát venni.
Persze sose lehet tudni!
Azért jó is akad abban, hogy nem kötnek le az órák. Elkezdtem újra a szakirodalmat bújni. (Most biztos néhányan azt gondolják, hogy szadista vagyok. Sajnos én ezt iszonyatosan élvezem és órákig el tudok veszni benne.) Rengeteg érdekes kutatást találtam a teljes kiőrlésű kovászos termékekkel kapcsolatosan. Úgyhogy ne lepődjetek meg, hogyha hamarosan a saját kis kutatásunkat fogjuk bemutatni!
Az online órák és a kutatások világából kilépve térjünk át a legizgalmasabb részére az oktatásnak: a gyakorlatra. Két hete végre megkaptuk az iskola részéről azokat a papírokat is, amikkel már hivatalosan is járhatunk gyakorlatra, úgyhogy december 7-én bele is vágtam!
Szerencsés vagyok, mert sikerült egy iszonyatosan közel levő kézműves pékségben helyet kapnom, ahol ráadásul a megszokottnál jóval több teljes kiőrlésű termék van a palettán. Nekem maga a mennyország! Nagyon jó kezekben vagyok és úgy érzem nagyon sokat tudok majd tanulni és fejlődni Józsinál.
Mivel egy pékség nem pékség, ezért egy másik helyre is sikerült bekerülnöm. Itt már november óta dolgozom. Egyenlőre csak kenyereket, baguettet és ciabattát csinálunk az Alkotmány utcai kis látványpékségben. De tervben van mindenféle kovászos péksütiknek a fejlesztése is!
Mindent összevetve egyáltalán nem unatkozom, sőt! Gyakorlatilag kétszer annyit dolgozom, mint alszom mostanság.
Még egy utolsó nagy hajrá holnap hajnali 4-től és az ünnepek alatt azért szusszanok egyet.
Funfact: Életemben nem gondoltam volna, de a húzósabb napjaimon gyakorlatilag kenyeren élek, és imádom! Persze igyekszem odafigyelni, hogy változatosan egyek és szépen beosztva, de amikor hajnali 5-kor neki állunk közel 200 bejglinek és a nagy pörgésben megfeledkezem magamról is ez nem annyira kivitelezhető. Ilyenkor az is megesik, hogy csak délután 5-re érek haza és jutok kaja közelbe.